JÓSÁGSZALON

Ebben a menüpontban érdekes, értékes, különleges (jóság-szalon-képes) sportokat szeretnék bemutatni, illetve feleleveníteni, emlékezetben tartani, ha azok esetleg már feledésbe kezdenek merülni. Lehet ajánlani ide illő sport tevékenységeket, sportágakat, hogy bekerüljenek ide! Elengedhetetlen persze az, hogy a honlap értékrendjével, szellemiségével harmonizáljon, tehát különféle sport divat hóbortok, őrültségek, lelki-szellemi környezetszennyező sport szerűen űzött polgárpukkasztások nem fognak helyet kapni. Köszönöm a megértést!

Turul Labdajáték

Ez a több mint 100 éves sportjáték nagy hagyományokra tekint vissza a Tisza partján, Szegeden. Innen indult hódító útjára a szegényebb társadalmi réteg megfizethető, de élvezetes játéka a turuljáték.

A játék szabályait 1903-ban ismertette és adta ki Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester. Akkoriban népszerűsítő körútra indult az ország számos nagy városába a Magyar Torna Egylet (MTE) keretén belül, de sehol máshol nem vert gyökeret az országban csak a Tisza parti fövenyen.

1958 -ban Dr. Thékes László játék szeretetéről tanúskodva újra kiadta a sportjáték akkorra kialakult szabályait. Ennek a sajátosan magyar játéknak történelmi okokból akkor a neve már röptenisz volt. A játék virágkorát az 1960-as években élte, mely a munkásság körében volt a legnépszerűbb. A nyár kedvelt sportjátékává fejlődött és Szeged város számos versenyt szervezett. Akkoriban legalább tizenöt pálya volt a döngölt ártéri homokban, mely kiváló talaj ehhez a sporthoz.

Az 1990 -es évektől kezdve a játék reneszánszát éli Szegeden, újra turuljáték néven.

(Fotók: Császár József)

2003 őszén volt éppen száz esztendős az egyetlen ismert szegedi eredetű sport, a jelen megbecsületlenségénél sokkal többre érdemes turul. Régebbi labdajáték ez Szegeden, mint a pingpong, a röplabda, a kosárlabda, vagy a tollas. Városunkban a foci elterjedésével közel egykorú! Csak az angol eredetű tenisz rendelkezik vénebb hagyományokkal városunkban a labdajátékok közül, az azonban már akkor is -, ill. talán akkoriban különösen - a kiváltságosok, a gazdagok sportja volt. Méretes és gondozott pályát igényelvén a tenisz, a királyok játéka, mindig is költséges kikapcsolódás volt. A szögedi nép ilyetén kirekesztettségén igyekezett enyhíteni a sportalkotó. Halácsy Antal, torna-, vívó- és játékmester, szegedi testnevelő találta föl és mutatta be e sportot, a szegedi ifjúságnak az újszegedi sétány terén. A rá következő közel nyolc évtizedben az újszegedi partfürdő üdítő, vidító játéka lett.

1994-től a két évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián Joó Gyöngyi testnevelő tanár számos alkalommal bemutatta ezt a rég feledésbe merült sportjátékot a külföldi és hazai szakemberek számára. 

1996-2005 között a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Testnevelés és Sporttudományi Intézetében már tantárgy keretén belül oktatták a leendő testnevelők, rekreátorok és sportszervezők számára ezt a speciálisan magyar sportjátékot. 

2000-ben a NTT Konferencián 42 résztvevővel megrendezésre került az I. (nem hivatalos) TURUL Világbajnokság a következő országok részvételével: Olaszország, Belgium, Kanada, Tajvan, Horvátország és Magyarország. 

2004 szeptember 17-én megrendezésre került a Szegedi Turul Bajnokság ifjúsági, felnőtt és senior kategóriában. Évente általában 4 versenyt szerveznek a városban. Ebben az évben alakultak meg az első turul szakosztályok Szegeden.(pl: UTC) 

2006 júliusában a finnországi Vierumakiban megrendezésre került Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián a sportjáték bemutatásra került. A játék a zánkai Testnevelő Tanári Piknik programjába is bekerült. 

2007 tavaszán Harsányi Géza Emlékversenyt rendeztünk az egykori 22 szeres turuljáték bajnokának tiszteletére.

Sokat beszélnek manapság a tömegsport fontosságáról és a mozgáshiányos életmódról.
Ez a sport lehetőséget ad sokunk mozgásának kielégítésére és örömére hát éljünk vele!

(fotó: Dr Császárné Joó Gyöngyi)

.....................................................................................................................

Baranta

Baranta szó elsősorban az ország olyan nyugati és déli peremvidékein maradt fenn, ahol a lakosság összetétele a kezdetektől fogva magyar volt (Somogy, Ormánság, Göcsej, Őrség). A szépirodalomban a legtöbb alkalommal Kodolányi János műveiben találkozhatunk vele. A szó jelentése: fegyveres vetélkedés, megmérettetés, harcra, hadjáratra való felkészülés, törvényesen alkalmazható erőszak, ill. az erőszak alkalmazása...

Olyan harcosokat takart, akik a fegyverforgatásban való kiválóságuk mellett a legmagasabb erkölcsi, morális követelményeknek is megfeleltek. Nagy részt vállaltak a következő generáció nevelésében, harci felkészítésében. Ma a Baranta az önálló magyar harci irányzatot jelenti. A kaukázusi népeknél a konfliktusok erőszakos, de vér nélküli elintézési formáját, vagy harci vetélkedőt jelképez. A Baranta véráldozat nélküli jogos zsákmányszerzést is takarhat (törvénysértés, személy megsértése). A Baranta, bahranta, barymta, barmta, barana szokásjog szerteágazó ázsiai jelenléte azt mutatja, hogy az idők folyamán kialakult kisebb értelmezési különbségek ellenére egy olyan hagyománnyal van dolgunk, amely a szóban forgó népek történetének nagyon korai időszakából származik és nagyon ősi tartalommal bír.
A hagyományos /tradicionális/ magyar harcművészetet Barantának hívjuk, amíg csupán versengésről, felkészülésről, békeidőszakon belüli gyakorlatozásról szól. Az ellenség megsemmisítésére való törekvés esetén Böllönnek nevezzük. A felkészítés során a Böllön jellegű elemeket elsősorban hivatásos katonák és oktató szintet elért barantázók sajátíthatják el. Az egyéni kezdeményezőkészséget tisztelő, a kreativitást fejlesztő és elősegítő rendszere gyorsabb tanulási eredményekhez vezet. Ez igaz mind a mozgásos folyamatokra, mind a személyiség fejlesztésének lehetőségeire.

 A barantáról röviden

A névről: Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat, hagyományos népi és harci értékeink közvetítője.

A forrása: Nem egy, vagy több "mester" alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában.

A filozófiája: Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A barantázó szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, a barantázó a hagyományokat a mindennapjaiban éli meg, a köré építi fel az életét. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást.

Fegyverei: Az felkészítés során a barantázó a pusztakezes technikák mellett az íj, a szablya, a kard, a fokos, az ostor, a lándzsa, a csatakereszt és a különböző hosszúságú botok használatát sajátítja el, a foglalkozások része a néptánc és népdalok éneklése is.

Hitvallása: "A magyar kultúra örök harc a hagyomány (népi műveltség) és a nyugati kultúra között. Béke csak úgy lehet, ha a népkultúra nő fel magas kultúrává, saját törvényei szerint, Európától csak azt veszi át, ami erre kell, s ezt is szervesen magába olvasztja...” - Kodály Zoltán

Mottója: "A vitézség nem egy napi tanuság!" - Zrínyi Miklós

Nemzettudata: "az, hogy magyar nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..." - Karácsony Sándor

Nemzetszemlélete: "A nemzet nem más, mint közös nyelven, közös műveltséggel, közös szeretettel és hittel a jövőre szövetséget kötött emberek nemzedékeken átívelő sorsközössége." - Vukics Ferenc

A Baranta Magyarország leggyorsabban fejlődő harcművészeti irányzata. Jelenleg 73 helyszínen kb. 2500 fő gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó technikákat. Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A Baranta egyik fontos ismérve, hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül. Az önálló magyar harcművészeti irányzat a magyar harci testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag gyűjtése, rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik. Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a Baranta alapvázát. A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe merült. A Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán izgalmas, egyedülálló szellemi, lelki és fizikai alkotássá. A Baranta nem egy, vagy több "mester" alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén működő csapatok egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos megismerése, ezen belül pedig a magyar testkultúra még rejtett elemeinek összegyűjtése.

Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot.A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen magyarul élni. Egyik legfontosabb feladata a hagyományos magyar értékek közvetítése az országon kívül és belül egyaránt.

(forrás: www.baranta .org)

......................................................................................................................

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat